Van nyakláncod? – avagy a partygruppie-k zugai

2013 április 2. | Szerző: Admin |

Gruppie-nak azokat az általában nőneműeket nevezzük, akik a dj-ket, partyszervezőket veszik körül, így bejárásuk van a viphelyiségekbe vagy olyan zugokba, ahova csak a szervezőnek van kulcsa. Életkoruk általában tizennyolc és huszonöt között határolható be. Persze nemcsak lányok fordulnak meg ezekben a zugokban, hanem a dj-k szélesebb haveri társaságába tartozó faszik is.

De mit látunk egy ilyen szobácskában, ha belépünk és elvegyülünk?  Forgószínpad: különböző arcok és különféle szerek. Itt egy rakéta, ott egy labda, gazdag a karácsony. Egy kiscsaj minden arra tévedőtől megkérdezi, van-e nyaklánca. Az ember persze visszakérdez, hogy azt meg mire használnád, honey.  A csajszi meg köpi, hogy ki kéne mérni vele, hány gyereke lesz. Aztán a végén kiderül valami abszolút tudományos eljárás folyományaként, hogy egy fiú, egy lány. Eközben a sarokban elkészül egy újabb cigaretta, és valaki épp egy tízezrest csavarint össze.

Egy újabb pillanatban valaki azt a jogos kérdést veti föl váratlanul, hogy akkor most retikül vagy ridikül, és fűzzük máris szépen a hülyeségfüzért. Mert például törülköző, törölköző, vagy éppen türülköző. És milyen mekkora gyíkság már, hogy Le Manche-csatorna, mikor Le Manche azt jelenti, a csatorna.

Egy faszibrigád közben régi sportközvetítések nagy beszólásait hánytorgatja egy másik zugban. Gyulai István klasszikusai merülnek föl. Mert ugye messze száll a finn gerelye, és sokat nőtt tavaly óta a kis Pötsch. De Vitár Róbert politikailag nem túl korrekt bemondása is előkerül egy öregecskedő partyzántól: Buzekné, hátulról, mint a férje. (Ugye a házaspár mindkét tagja válogatott röplabdás volt).

Aztán miután mindenki fogyasztott, kiderült, hány gyereke lesz a kiscsajnak, és körbeértek a füzérre fűzött baromságok, irány a tánctér. Let’s Dance!